Szent Anna tó legendája
Valamikor réges-régen a mai Szent Anna-tó helyén egy magas hegy volt, melynek a tetején vár állott. Vele szemben egy másik hegy kopár sziklái ostromolták az eget.
A két hegy csúcsára két gonosz testvér, Gáspár és Sándor grófok építettek várat, mindketten kevélyek, gőgösek, irigyek voltak. Folyamatosan versenyeztek egymással, a váraikat is aranyból és ezüstből építették. Az egymással versengő, civódó grófok állandó rettegésben tartották a környékbeli lakosságot.
Egy alkalommal egy gazdag utazó, aki gyönyörű négylovas hintón érkezett Sándor úr várához, éjjeli szállást kért a vár urától. A kapzsi gróf, miután nem tudta rábeszélni vendégét az irigyelt fogat eladására, kockajátékon nyerte el tőle. Eldicsekedvén szerzeményével Gáspár grófnak, az fogadást ajánlott, miszerint, ha ő egy nap leforgása alatt sokkal szebb és drágább fogatot nem szerez, akkor vagyonát öccsének adja.
Gáspár ördögi tervet eszelt ki, a környék falvaiból összehívhatta a legszebb szüzeket és közülük is a legszebbeket kívánta befogatni a hintóba. Fél nap se telt bele, és több száz lány gyűlt össze, a legszebb közülük egy Anna nevezetű volt. Őt választotta először a vár ura, majd még nyolcat, és a hintója elébe fogatta őket. A szerencsétlen teremtések azonban meg sem bírták mozdítani a kocsit. Erre Gáspár gróf – szörnyű haragjában – ostorával rávágott a fogat élén levő legszebb lányra, aki Anna volt. Isten meghallgatva a fájdalomtól térdre rogyott Anna könyörgését, szörnyű ítéletet hozott: megmozdult a föld, megnyíltak az ég csatornái, s az istentelen grófok várai a várhegyekkel együtt, nagy robajjal a mélységbe zuhantak. Helyükön másnapra egy sötét vizű tengerszem tükrözte vissza a felkelő nap sugarát.
A tó vizén nyolc hattyú úszott, majd kijöttek a partra, megrázták magukat és visszaváltoztak leányokká. Mind hazasiettek a falujukba, Anna kivételével, aki kápolnát épített a tó partján, s ebben a kápolnában töltötte életének hátralevő részét csendes imádkozással. Jöttek az emberek mindenfelől a kis kápolnához együtt imádkozni a szent életű leánnyal, halála után pedig elnevezték róla a tavat Szent Anna tavának.