Tusnádfürdő
ÓZON – Kékes színű, jellegzetes szagú gázvegyület, amelynek molekulája három oxigénatomból áll. A természetben a Nap ibolyántúli sugarainak hatására képződik. Az egyik legerősebb fertőtlenítő és oxidáló anyag.
Tusnádfürdő az ország egyik legszebb gyógyfürdője. A Hargita-hegység által határolt területet az Olt folyó szeli át, és a Csukás-tó vizében tükröződik vissza, kiemelvén a festői táj szépségét. A Kis Svájcként is emlegetett üdülőhely nemcsak földrajzi fekvése miatt kapta ezt a nevet, hanem a XX. századból származó svájci stílusú épületek miatt is. Az üdülőhely fő turisztikai látványosságai: Csukás-tó, Apor-bástya, Sólyomkő, Szent Anna-tó, sípálya, és végül, de nem utolsósorban az ásványvízforrások, amelyek különböző betegségek kezelésére szolgálnak.
Ezeknek a vizeknek a gyógyító tulajdonságait illetően él egy népi legenda. A legenda szerint valamikor létezett egy mező telis tele olyan forrásokkal, amelyek hangosan törtek a felszínre – ezt a területet a helyiek „beszélő mezőnek" nevezték el.
A források gyógyító tulajdonságait egy fiatal pásztor fedezte fel, aki mezítláb járkált sebes lábaival. Miután a pásztor többször is áthaladt a beszélő mezőn, meglepetten tapasztalta, hogy sebei begyógyultak. A mező csodálatos vizeinek híre gyorsan terjedt a környező falvakban is, így a források egyre több látogatót vonzottak.
Turistahelyek
Tusnád sípálya
A Tusnad sípálya viszonylag új, kezdőknek ajánlott rész, mivel alacsony nehézségi fokozatú. A pálya hossza 500 m, sífelvonókkal és hóágyúkkal felszerelt.
Sólyomkő
A Sólyomkő szikla Tusnádfürdő közelében található, az Olt folyó jobb partján, 824 m tengerszint feletti magasságban, teljes területe 1,5 ha.
Ortodox templom
Az üdülő központjában található az ortodox templom, amelynek építési munkálatai 1939-ben kezdődtek, majd 1955-ben folytatódtak, és csak 1978-ban fejeződtek be. A templomot 1971 és 1977 között a bukaresti Eugen Profeta festőművész festette ki.
Római katolikus templom
A templom 1982-83 között épült. A tornyot 1990-ben építette Albert Márton építész, Szász István építő, Ferencz Sándor ács, Urkon András kőműves, Incze Dénes papsága és Péter Bálint adminisztrálása idején.
Csukás-tó
Az üdülőhely közepén található Csukás-tó turisztikai célokat szolgál.
Apor-bástya
A tusnádfürdői Apor-bástyát 1883-ban építették, és 2008-ban restaurálták. A 761 méteres tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő bástya sosem játszott stratégiai szerepet, csak kilátóként szolgált.
Szent Anna-tó
A Szent Anna-tó Románia egyetlen vulkanikus tava. A Csomád-hegységben helyezkedik el, az Olt bal oldalán, Tusnádfürdő közelében. A tó a Csomád vulkanikus kráterének alján található.
Mohos-tőzegláp
1056 m, a Szent Anna-tó környékén található természeti park, ritka növényfajok élőhelye. A régi időkben egy négyszer akkora tó volt, mint a Szent Anna-tó.
A növényzet és az állatvilág
Állatvilág
Az állatvilág nagyon gazdag, különböző fajokból áll: lepkék (admirális lepke, káposztalepke, nappali pávaszem); kétéltűek (sárgahasú unka); rovarok (szitakötő, ganajtúró bogár, erdei vöröshangya, hétpettyes katica, vöröslábú címeres poloska, skorpiólégy); madarak (széncinege, fenyőszajkó, uráli bagoly, nagy fakopáncs, héja) és az erdeinkre jellemző emlősök.
Növényzet
Tusnádfürdő közvetlen közelében, a Dél-Hargita-hegység láncolatában található a Sólyomkő Természetvédelmi Rezervátum (mindössze 1,5 hektár felszínnel), amely a Piliske vulkáni kúp keleti részének alján fekszik (858 m magasságban), torony alakú andezit kiemelkedések formájában.
A Sólyomkő növényzete a száraz és sziklás élőhelyeket kedvelő növényfajokból áll: teleki hölgymál (Hieracium telekianum), amely endémikus növényfaj, flórenci hölgymál (Hieracium piloselloides), sárga kövirózsa (Jovibarba hirta), bablevelű varjúháj (Sedum maximum), borsos varjúháj (Sedum acre), rózsás kövirózsa (Sempervivum marmoreum), közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum), borzas zanót (Cytisus hirsutus).
[read more="Több" less="Kevesebb"] A nyári hónapokban a Holló-patak folyása mentén megcsodálhatjuk a teleki-virágot (Telekia speciosa), amely akár a 2 méteres magasságot is elérheti. A rezervátumban lévő növényzet jellegzetes aspektusa a fordított rétegződés, amely a hőmérséklet-inverzió meteorológiai jelenségének köszönhető (lásd az éghajlati jellemzőket). Tusnádfürdő körül, 650 m tengerszint feletti magasságban láthatók a hideg éghajlatnak megfelelő tűlevelű fák, és fennebb, a 800 m tengerszint feletti magasságban a lombhullató fák. A Sólyomkövet különféle fajokból álló tűlevelű és lombhullató erdők veszik körül: közönséges mogyoró (Corylus avellana), közönséges gyertyán (Carpinus betulus), közönséges bükk (Fagus sylvatica), hegyi juhar (Acer pseudoplatanus), rezgő nyár (Populus tremula), kocsányos tölgy (Quercus robur), közönséges nyírfa (Betula pendula), hegyi szil (Ulmus glabra), lucfenyő (Picea abies), ezüstfenyő (Abies alba) és erdei fenyő (Pinus sylvestris). [/read]